A színmódokról

Az fizikai térben megjelenő és a csak interneten megjelenő grafikai elemek között jelentős különbség van felépítésben és küllemben is, de a mögöttük álló technológia terén szintén. Az egyik legfontosabb különbség maga a színtér, amiben ezek az anyagok készülnek. Ezért sem mindegy, milyen felhasználási felületen milyen színmódot használunk. Gyorstalpaló a színmódokról.

A színek és a színtér

Az emberi szem az egyik legbonyolultabb vizuális feldolgozórendszer, amely körülbelül egy 500 megapixeles kamerának felel meg, a színérzékelését pedig lehetetlen nyomtatási eszközökkel teljes spektrumon lefedni. Emiatt az eszközök nem a létező teljes színskálát használják, hanem egy előre meghatározott tartományban mozognak, mint egy „színes” koordinátarendszerben. Ezek a koordinátarendszerek a színterek.

A színtérben tehát meghatározhatóak az alapszínek arányai, illetve a bizonyos árnyalatok az alapszínek pozícióját meghatározó koordináták segítségével állíthatók elő. Természetesen a különböző színterek különböző koordinátarendszert használnak, így az átjárás közöttük nem feltétlenül olyan egyértelmű: Különböző technológia van mögöttük különböző koordinátarendszerrel, így bőven vannak színek, amelyek az egyik tartományban elérhetők, a másikban pedig nem és viszont.

A színterek között a látható különbség leginkább abban mutatkozik meg, hogy mennyire széles spektrumú színt lehet velük előállítani. Több színtér is létezik, de itt most csak kettővel foglalkozunk, a két leginkább ismerttel és elterjedttel: ezek pedig az RGB és a CMYK színmódok.

A színkeverési módok

Ha máshol nem is, legfeljebb az iskolában fogtál már ecsetet a kezedben. És bizonyosan próbáltál rengeteg szín nagy arányban történő keverésével valami szép árnyalatot előállítani (vagy csak maszatoltál összevissza), aminek az eredménye végül csak valami sötét, seszínű katyvasz lett. Ezért furcsa lehet, ha azt mondom, létezik olyan logika, amely szerint a színek összeadódása világosabb árnyalatot eredményez. Ezt úgy hívják, hogy additív (összeadó) színkeverés. 

Ez az optikai elvű színkeverés modellje, és mint ilyen, a szemed belsejében játszódik le és egészen másként működik, mint a festékek. A fenti maszatolós példánál maradva, az additív színkezelésnél minél több szín van jelen egyidőben, azok keveréke annál világosabb lesz, minden szín egyidejű jelenléte pedig a fehéret adja ki. A prizma is ilyen elven működik, a fehér fényt bontja le színekre (bár Sir Isaac Newton egy újabb prizmával ismét egyesítette fehér fénnyé, szóval működik a dolog mindkét irányban 🙂 )

Ami a suliban a temperával történt, az sokkal inkább a szubtraktív színkeverés logikája szerint készült. Ebben a színkeverési módban a színek teljes hiánya jelenti a fehéret, és minden szín együttes jelenléte a feketét. Tehát pont fordítva működik, mint az additív, és ez már biztosan egy kicsit ismerős is 🙂

Hogy jön mindez ide? Úgy, hogy a manapság leginkább használt két színmódunk e szerint a két ellentétes logika szerint működik.

Az RGB

Az RGB az additív színkeverésen alapul. Ezt használja az összes monitor és egyéb digitális felület is.

Alapszínei a vörös, a zöld és a kék. Ez meglehetősen könnyen megjegyezhető, mivel az RGB mozaikszó: R (red), G (green), és B (blue) angol szavakból tevődik össze, amik a fenti színek angol megfelelői. Ez az a három szín, amelynek keveréséből az összes többi létező szín létrejön. Az RGB rendszerben a színek meghatározása egy ún. hexadecimális kóddal történik pl. #123456.

A CMYK

A CMYK a szubtraktív színmód. Ezt használják a nyomtatók és a nyomdák.

A CMYK szintén mozaikszó: C (cyan), M (magenta) Y (yellow), K (blacK). Ebből a négy színből tevődnek össze a CMYK színmód alapszínei. Bár a fekete valójában csak takarékossági okokból került bele: piszok gazdaságtalan volna, ha minden nyomtatandó sötét felülethez háromféle festéket kellene nagy mennyiségben használni. De ha valaha is volt már tintazabáló színes nyomtatód, ezt már biztosan magadtól is tudod 🙂 Raádásul a CMYK nevében is kakukktojás, hiszen az RGB kékje már lenyúlta a B betűt: Így a félreértések elkerülése végett az angol „black” szó utolsó betűje került bele ebbe a mozaikszóba.

A színmeghatározás itt az egyes festékszínek százalékos arányának megadásával működik. Pl: C 12% M9% Y:67? K:1%.

Átjárhatóság

Természetesen a mai grafikai programok mindkét színmódot tudják kezelni, illetve az RGB-ben készült grafikákat át lehet konvertálni CMYK-ba. Viszont arra oda kell figyelmi, hogy a CMYK-ba konvertálás egy végleges változtatás: ha már egyszer a színek módosultak, azok nem alakíthatók vissza az eredeti színárnyalatokká. A CMYK színtartomány jellemzően szűkebb az RGB-nél, így az ezen kívül eső RGB-színeket a program úgy igazítja, hogy a CMYK színtartományon belülre kerüljenek. Ennek következtében elveszhetnek bizonyos képadatok, amelyek a CMYK-kép RGB színmódba való visszaalakításakor már nem nyerhetők vissza.

Nézd meg az utóbbi évek Pantone színeit!