Képformátumokról röviden

Németh Ilka

2021.11.05.

Képformátumok tömkelege létezik már. Valamelyik erre és arra is jó, míg a másik csak egy bizonyos területen működik, a harmadikról meg azt se tudjuk, eszik-e vagy isszák. Mai képformátum-kisokosom ezt az állapotot hivatott megszüntetni 🙂 Remélem, hogy sikerrel!

Pixelgrafikus fájlformátumok

A pixelgrafikus formátumokra biztosan te is tudsz jó pár példát gondolkodás nélkül is. Ezek a legelterjedtebb képformátumok, minőségük azonban, működési mechanikájukból adódóan nagyon széles skálán mozog.

JPG, .JPEG – kifejlesztője a Joint Photographic Expert Group. Adatvesztő tömörítési eljárást használó formátum. A tömörítési arány 5:1 és 20:1 közötti (a kitömörítéshez nincs szükség segédprogramra, a megjelenítést végző program a megnyitáskor elvégzi azt). A JPEG formátum 24 bites színmélységet képes kezelni (több, mint 16,7 millió színt), a tömörítési eljárás azonban az emberi szem becsaphatóságán alapul, és adatvesztéssel jár. Az Internet elterjedt képfájl-formátuma.

.PNG – (Portable Network Graphics) – A másik fő internetes képfájl-formátum. Veszteségmentes, így mérete nagyra hízhat. Csak indokolt esetben/helyeken használjuk!

.GIF – Graphics Interchange Format – Két verziója létezik, mindkettő legfeljebb 256 szín tárolására képes. A GIF87-tel szemben a GIF89a képes több képkocka egyetlen fájlban való tárolására (animált GIF), valamint az Internetes böngészőkben a lassabb hálózatokon hasznos azonnali (de nem részletes) megjelenítésre, majd a kép finomítására (interlaced GIF), így a GIF-kép teljes méretben látható már a letöltés elején is. Az Interneten gyakori formátum, az utóbbi időben visszaszorulóban van.

.BMP – (Bitmap) A Microsoft Windows saját bittérképes fájlformátuma, így minden Windows alapú rajzolóprogram ismeri. Maximum 24 bites színmélységet tárol, kizárólag az operációs rendszer által meghatározott színeket használja (ez főleg alacsonyabb színmélységen akadály). Tömörítetlen bittérkép. Ebből adódóan a mérete hatalmas, így használata mindenhol kerülendő!

.TIF, .TIFF – (Tagged Image File Format) – PC és Mac platformokon is használt. Tömörítetlen, vagy tömörített is lehet. Azzal a céllal hozták létre, hogy eszközfüggetlen szabvánnyá váljon. A legtöbb grafikus program ismeri és kezeli.

.TGA – (Targa) – Fejlesztője: Truevision. 16/24/32 bit/pixel színmélységet tárolhat. Ipari szabvány, a fontosabb grafikus programok kezelik.

.CPT – Corel PhotoPaint natív fájltípus

.PSD – Adobe Photoshop fájlformátuma

Vektorgrafikus fájlformátumok

A vektorgrafikus programok között tapasztalható sokszínűség jellemzi a vektorgrafikus fájlformátumokat is: ahány program, annyi féle formátum. Közös jellemzőik azonban azonosak: mindegyik vektorosan, matematikai alapon írja le a programmal készített rajzot. Íme, a legelterjedtebbeek:

.PDF – Portable Data Format – Az Adobe Acrobat család fájlformátuma. Bizony, ez vektoros képformátum! Elsősorban szöveges adatok tárolására használjuk, és legfeljebb 800%-ig nagyítható. Tartalmazhat JPEG-tömörített, ill. tömörítetlen bittérképes elemeket is.

.EPS – (Encapsulated PostScript) Talán legelterjedtebb vektoros formátum. Az Adobe fejlesztette ki a 80-as években, a grafikus programok legtöbbje ismeri, így a fájlformátumok közti átjárás egyik eszköze. Hátránya viszont, hogy csak az ún PostScript nyomtatókon nyomtatható ki.

 .SVG – (Scalable Vector Graphics) egy XML alapú leíró nyelv, kétdimenziós, statikus és mozgó vektorgrafikák meghatározására. Az SVG támogatja a vektorgrafikus alakzatokat, rasztergrafikus és digitális képeket, szövegeket is. Webes körökben igen elterjedt, a böngészők alapértelmezetten támogatják.

.AI – az Adobe Illustrator fájlformátuma.

.CDR, .CDT – CorelDRAW, CorelDRAW Template – a CorelDRAW natív vektoros fájlformátuma.