Vektor -és pixelgrafika egyszerűen

A pixelről már mindenki hallott, és ha jó voltál matekból, akkor talán még emlékszel a vektorokra. De mi köze a a grafikához és a képalkotáshoz? Most kiderül, mi is a vektor-és pixelgrafika 🙂

A pixeles grafika

A kép akkor pixeles (vagy raszteres), ha kis, négyzetes pontokból áll össze. Ezeket nevezzük képpontoknak, avagy pixeleknek. Minden képpont saját színnel rendelkezik, a sok pixel pedig összeáll és így alkotják meg az általunk látott képet. Ez az a „műfaj”, amelyet gyakrabban látsz, és amit biztosan ismersz.

A pixeles kép nem nagyítható, legalábbis minőségromlás nélkül biztosan nem. Minél több képpontból áll a kép, nagyításban annál kevésbé esik szét, de alapvetően a képpontok száma jelent egy bizonyos behatároltságot a felhasználást illetően. Ezt jelenti a jó felbontás. A kevesebb pixel sokkal szegényebb részletgazdagságot jelent, mivel kinagyítva látni fogjuk a pixeleket, ami általában nem esztétikus. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen felhasználásra célra milyen minőségű képet használunk. Más kell weboldalakhoz, de más kell nyomdában a különböző méretű nyomtatási felületekre. Ezért fontos az előre letisztázott cél.

Vektorgrafika

A vektorgrafika egy olyan eljárás, ahol a kép alapját nem pixelek, hanem matematikai képleteken keresztül geometriai alakzatok (pontok, négyzetek, görbék, egyenesek, stb…) segítségével rajzoljuk meg a képet.

Legnagyobb előnye a pixelgrafikával szemben, hogy mivel nincsen rögzített mérete, bármekkorára nagyítható minőségromlás nélkül, ráadásul töredékannyi helyet foglal. Egy vektorgrafikus kép pixeles formátumba mentve akár több megabájtot is hízhat, míg eredeti vektoros formában csupán néhány kilobájt az egész. Ez különösen nem mindegy például weboldalaknál, hiszen ott döntő fontosságú, hogy a honlap milyen méretű adathalmazból áll. Ezt ugyanis a számítógépnek le kell töltenie, hogy meg tudja jeleníteni, így az oldal betöltési sebességét nagyban befolyásolja, a mobilinternet sokszor limitált adathasználatáról már nem is szólva.

Melyiket mire és hol használják?

Vektorgrafikát elsősorban logók készítésénél szoktunk használni, hiszen a logó tipikusan az a grafikai elem, ami bárhová kikerülhet, és emiatt bármilyen méretű felületen jól kell, hogy mutasson. Ilyen feltételeknek a pixelgrafikával készült képek képtelenek lennének megfelelni, a képpontok bizonyos méretezés felett egyszerűen darabokra esnének, a horribilis fájlméretekről már nem is szólva. Továbbá a vektorgrafika hátránya, hogy túlságosan élethű képeket jellemzően nem lehet készíteni vele (habár bizonyos esetekben vannak kivételek).

Fő vektorgrafikus programok az Adobe Illustrator, az Affinity Designer és a CorelDraw, fájl kiterjetsztései pedig az .ai, .eps, .cdr, .svg.

Minden másra (majdnem) ott a pixelgrafika. Leggyakoribb és legismertebb programja a Photoshop. Közismert képszerkesztő és fényképfeldolgozó program, vele készülnek el a fotók, a mindenféle képek, azonban, bár vannak bizonyos vektoros elemei, logót nem tervezünk vele. Jó esetben legalábbis. Ha Photoshoppal készült logót kapsz, azt sok esetben nyugodtan tekintheted intő jelnek. Pixelgrafikus a legtöbb fájlformátum, amit ismersz: .jpg, .png, .gif, .psd

Az Adobe családnak vannak további specifikus területekre fejlesztett szoftverei, pl. fotózáshoz, kiadványszerkesztéshez, ezek kicsit más témakörbe tartoznak.

Gyors összegzés

Pixeles grafika:
-képpontokból áll
-veszteséges formátum
-minősége felbontásfüggő

vektorgrafika:
-matematikai képletek alkotják meg a képet
-szabadon nagyítható minőségromlás nélkül
-kevésbé realisztikus az ábrázolás

Van tehát bőven különbség a vektor- és pixelgrafika között, és most már azt is tudod, mik azok 🙂 Neked melyik tetszik jobban?